A páratartalom egészségünkre gyakorolt hatásai

Miért érdemes nekünk egyáltalán bármit is tudni a páratartalomról? Erről és a mindennapi életünket befolyásoló, a páratartalomra vonatkozó tényekről ejtünk szót az elkövetkezőkben.

Mi is tulajdonképpen a páratartalom?

A páratartalom tulajdonképpen a levegőben található vízgőz- vagy vízmolekula mennyiséget jelenti. Az időjárás-jelentésekben leginkább a „relatív páratartalom” kifejezést használják, amit a levegő nedvességtartalmaként értelmezhetünk.

Egy szemléletes hasonlat alapján, néhány pillanatra gondoljunk a légkörre úgy, mint egy óriási szivacsra, ami viszont meghatározott mennyiségű vizet képes befogadni, tárolni. Ha ebben a szivacsban nem lenne víz, akkor a relatív páratartalom nulla lenne.

A légköri nedvesség mennyisége közvetlen összefüggésben van a hőmérséklettel. A hőmérséklet-emelkedésre pedig (a fenti hasonlat fonalán haladva tovább) gondoljunk úgy, mint a szivacs méretének növekedésére. Ez a vízzel telített szivacs 50%-os páratartalommal rendelkezik. Most képzeljük el, hogy a szivacs mérete nő anélkül, hogy a vízmennyiséget is ezzel párhuzamosan növelnénk benne. A páratartalom tehát a szivacs növekedésével csökkenni fog, hiszen annak ellenére, hogy a megnövekedett méretű szivacs több víz befogadására képes, mégis ugyanannyi víz marad benne, mint volt a növekedés előtti fázisban.

Az Environmental Health Perspective Journal-ban közzétett kutatások eredményei alapján a szabályozott / közepes páratartalom-szinttel rendelkező lakásokban és munkakörnyezetekben alacsonyabb a légzőszervi megbetegedések aránya.

Egy olyan lakásban, amely jól tervezett télikerttel rendelkezik, a gyakori egybenyitással könnyebb a megfelelő páratartalmat biztosítani,

A páratartalom egészségre gyakorolt hatásai

• az Oregoni Állami Egyetem kutatói szerint az optimális páratartalom 35-50% között mutatható ki
• ha ezt a szintet sikerül elérni és megtartani, akkor nagyobb eséllyel vértezhetjük fel magunkat az influenzavírus elleni küzdelemben
• a gombák 60%-nál alacsonyabb nedvességtartalmú környezetben nem növekednek, viszont ha ezt a szintet meghaladja a páratartalom, lehetőség nyílik a penész „virágzásának”
• a spórák nagy mértékben befolyásolják a penészérzékeny emberek orr-, szem irritációját, esetenként lázat és légszomjat is előidézhetnek
• az alacsony páratartalom, a hideg és száraz levegő fokozhatja az asztma kockázatát
• a penészgomba egész évre nyújtózkodó kihívást jelent az allergiás betegségben szenvedők számára, mivel a spórák a magas páratartalomban szaporodnak
• ezért döntő fontosságú, hogy az allergiával küzdők gondoskodjanak lakásuk (levegőjének) szabályozott páratartalmáról
• az EÁ Környezetvédelmi Ügynöksége (United States Environmental Protection Agency) szerint a legtöbb akut egészségügyi problémát a bent (szobában, irodában) töltött idő okozza, vagyis, ami ezzel összekapcsolódik: nem megfelelő szellőztetés, biokémiai szennyeződések (penész, baktériumok, vírusok) megjelenése
• az alacsony páratartalom elválaszthatatlan a légúti fertőzések gyakoriságától
• a túl magas páratartalom viszont asztmás rohamokat idézhet elő
• az alacsony nedvességtartalom hatással van a bőr kiszáradására.

Ajánló

• A lakás kedvező páratartalmának biztosítása végett építtessen télikertet: öntözés
• A gombák és baktériumok terjedését akadályozza meg TwinOxide fertőtlenítő szerrel