HONLAP AJÁNLÓ - szöveg alapú keresőmarketing és honlaptartalom-optimalizálás - webszöveg és tartalomfejlesztés - laptop szerviz és télikert

tartalommarketing - webszöveg

Zsidó és cigány jövevényszavak a magyar nyelvben

Publikálta: a tartalommarketinges

A magyar nyelv bővelkedik zsidó és cigány jövevényszavakban. Ezek természetesen gazdagítják anyanyalvünket. Jelentésüket általában ismeri mindenki, de eredetükkel nincsenek tisztában. Ez így természetes: beépültek a szókincsbe. Ostoba, aki fajgyűlöletből kerülendőnek ítéli őket. Egy ilyen antiszemita vélemény: "Ezeket tartjuk a legveszélyesebbnek a magyar néplélekre, mert a beszélő anélkül terjeszti a zsidó szellemiséget, hogy annak tudatában lenne". Ez már nem előítélet, hanem idiotizmus.

Legutóbb egy csokorra valót Szele Tamás közölt a Gépnarancsban egy hungarista, fajgyűlölő honlapról, ezzel a bevezetővel:

Fajidegenül


Tudom én, hogy ilyen magyar szó nincs, ne tessék kijavítani. Illetve, dehogy nincs, most van csak igazán. Arról volna szó, hogy a Kitaartás.hu-n – magvas oldalacska, alacsony vérnyomásban és kóros optimizmusban szenvedők figyelmébe – hungarista polgártársaink nyilvánosságra hozták a kerülendő, fajidegen, cigány, héber és jiddis eredetű magyar szavak listáját.

Itt is van, ehol:

Zsidó jövevényszavak és magyar megfelelőik:


balek – hiszékeny ember
balhé – botrány , verekedés
behemót – nagy, hatalmas
bóvli – értéktelen, olcsó áru
böhöm – hatalmas
brahi – vicc, tréfa
buherál – szerelget, barkácsol
buli – összejövetel, mulatság
cefet – rossz, beteg
córesz – szegénység, probléma
elpaterol – megszabadul valakitől
gajd, gajdol – zaj, hangosan, össze-vissza énekel
gebasz – baj, kellemetlen helyzet
gój – nem zsidó
hadova – üres beszéd
happol – megragad
hapsi – férfi
haver – barát , bűntárs
héderel – lustálkodik, eredeti héber jelentése: szoba
herót – félelem, gond
jatt – kéz
jubileum – évforduló
kajak – erős
kampec, kampecol – halál, meghal
kóser – tiszta, kiváló, helyes
lejmol – kéreget
lébecol – könnyedén él
majré – aggódás, félelem
mázli – szerencse
melák – hatalmas ember
meló – munka
mismás – bizonytalan egyveleg
mószerol – beárul
nebuló – kisdiák
pacák – férfi
rahedli – sok
séró (héber:se’ar) – haj
sisera, sisere-had – népes sereg
slamasztika – baj, kellemetlenség
smucig – irigy, fukar
snassz – szegényes, szánalmasan kisszerű
sóher – zsugori , fukar
spicli – besúgó, áruló
srác – kisfiú
stika, stikában – titok, titokban
stikli – trükk, darab
szajré – lopott dolog
tarhál – koldul, kéreget
tré – elnyűtt, értéktelen, használhatatlan
tróger – alkalmi munkás, becstelen ember, faragatlan

Cigány jövevényszavak és magyar megfelelőik:


ácsi – megállj
bazsevál – muzsikál, hegedül
biboldó – zsidó
benga – nagy , erős
bula – rossz életű nő, fenék, segg
csaj – cigánylány
csávó – cigányfiú
csecs/csöcs – női mell
csór – lop
csóró – szegény
csulázik – köp
dili, diló – bolond
dumál – beszél
dzsal – megy
dzsukel – kemény
dzsumbuj – lelakott környék
dzsuvás – tetves, piszkos
gagyi – hamis, béna
gádzsi – (nem cigány) nő, lány
gádzsó – (nem cigány) férfi
gógyi – ész
góré – főnök
habiszti – hazudós, nem megbízható, rossz hamisítvány, utánzat
kaja – étel
kéró – ház
koma – barát , cimbora ( a wikipédián azt írják , hogy cigány eredetű , de a magyar paraszti falusi társadalomban is jelentős a szerepe , tehát a cigány eredet igencsak kétséges, lásd Komaság)
komál – szeret
kufirc – közösülés
kula – ürülék, szar
lóvé, zsé, lé – pénz
manusz – férfi
megmurdel – meghal
muri – móka (valahol azt írják, hogy halált jelent)
pia/piál – innivaló/iszik
pisál – vizel, hugyozik
purdé – cigánygyerek
raj – úri
roma – cigány
séró (shero) – fej, haj
sukár – gyönyörű, szép
szusz – levegő
uzsgyi – eredeti jelentése feláll, a magyarban gyerünk!
zorall – félelmetes, erős
zord – rideg

Túl a sokkon, vonogathatnánk a vállunk: és akkor mi van? Legfeljebb szebben beszélnek majd magyarul, akik megfogadják. Rájuk fér. Hát, lehet, hogy szebben beszélnek majd – de aránytalanul kevesebbet fognak, mint tennék egyébként. Bajok lesznek avval a kommunikációval. Ugyanis a kerülendő szavak közé béestek olyanok is, melyeknek eredete ugyan kétségtelen, csak éppen nincsen náluk nélkül magyar nyelv. Költészet pláne.

Rögtön kezdjük Petőfivel! „Mit nekem, te zordon Kárpátoknak…” Zord, zordon - ilyen magyar szó nincs. A sillabusz szerint ez cigány eredetű kifejezés, azt jelenti, hogy hideg. „Mit nekem, te hideg Kárpátoknak…”? Nem ugyanaz, mást jelent, más a ritmus, más a hangulat. Kész, Petőfi kilőve. Radnóti? Szóba se kerüljön! „ … és csecsszopók, kikben megnő az értelem”. Ilyen sincs. A csecs cigányul van. Károli Gáspár elvetendő, tele van hebraizmussal. Mi az, hogy siserahad? Ja, hogy a Sisera nevű vezér serege a Bibliából? Hebraizmus, tűzre vele. Ilyenformán a Bibliával is. Vesszen Arany János, minémű légyen a Nagyidai cigányok?

Nehezen fejezné ki magát a hétköznapi magyar ember a mindennapokban, ha csak és kizárólag tősgyökeres szavakat használhatna – de a hungaristának sem könnyű a dolga, annyi szent. Tessék elképzelni, milyen erőfeszítésbe kerülhet összerakni ilyen feltételek mellett egy választási programbeszédet. Ehhez már tényleg Nyirő kéne…

Érdekesen élhetnek ezek a nyelvészkirályok. Alapelveik szerint nem ismerik a bóvlit, a córeszt, a sóherséget, az elpaterolást – igaz, nincsenek haverjaik sem és kerüli őket a mázli. Kimarad az életükből a gagyi, de a lóvé és a kufirc is. Nincs kaja, pia és nebuló, viszont slamasztika, mószerolás és meló sem. Stikában sem,

Hát kérem, legyen akármilyen szent a szándékuk – nem az, kicsit sem! – élet az ilyen?

A bejegyzés trackback címe:

https://tartalom-marketing.blog.hu/api/trackback/id/tr1513691866

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.